Skip to content
A hidegháború idején a nyugati hírszerző szolgálatok és elemzőközpontok alapvető problémával szembesültek: a Szovjetunió belső politikai folyamatai nagyrészt rejtve maradtak a külső megfigyelők előtt. A korlátozott információs hozzáférés miatt az elemzők kénytelenek voltak olyan közvetett jeleket keresni, amelyekből következtetni lehetett a hatalmi viszonyok alakulására.
Ebből a környezetből született meg a kremlinológia. A kutatók figyelték, milyen sorrendben jelennek meg a szovjet vezetők a Lenin-mauzóleum tribünjén, hogyan említi őket az állami sajtó, vagy éppen milyen sorrendben szerepelnek a hivatalos nekrológokban. Az ilyen részletek első pillantásra jelentéktelennek tűnhettek, valójában azonban fontos információkat hordozhattak a szovjet vezetésen belüli erőviszonyokról.
Martha Peterson, a CIA egykori tisztje visszaemlékezéseiben arról írt, hogy az amerikai nagykövetség munkatársai már kora hajnalban elfoglalták helyeiket a moszkvai ünnepségeken, hogy rögzíthessék a szovjet vezetők megjelenésének sorrendjét. A megfigyelésekből később elemzések készültek Washington számára. Lényegében egy zárt rendszer megértésére tettek kísérletet közvetett jelek alapján.
Azóta az elemzés eszköztára jelentősen átalakult, a logika azonban változatlan maradt. Míg a 20. század második felében a Politikai Bizottság tagjainak elhelyezkedését vizsgálták a Vörös téren, ma egyre nagyobb figyelem irányul a digitális nyomokra, amelyeket felhasználók milliói hagynak maguk után az interneten. A keresési adatok, a közösségi média aktivitása és más nyílt forrású információk fontos eszközzé váltak azoknak a társadalmi és politikai folyamatoknak a vizsgálatában, amelyek közvetlenül nehezen figyelhetők meg.
Az alábbi tanulmány ebbe a gondolati keretbe illeszkedik. A szerző azt vizsgálja, hogyan használhatók a Google Trends és a Yandex Wordstat adatai a politikailag érzékeny témák iránti társadalmi érdeklődés elemzésére Oroszországban.
A szerkesztőség nem tekinti a tanulmány következtetéseit véglegesnek vagy vitathatatlannak. Ugyanakkor önmagában is tanulságos megismerni azokat a módszereket, amelyekkel a nyugati elemzők a mai Oroszországot vizsgálják. Az írás a modern OSINT egyik megközelítését mutatja be: hogyan lehet tömeges digitális adatok segítségével társadalmi folyamatokat elemezni olyan környezetben, ahol a közvetlen mutatók korlátozottan hozzáférhetők. Bizonyos értelemben ez a 21. század kremlinológiája – kísérlet a valóság megértésére közvetett, ám tömegesen rendelkezésre álló és mérhető digitális nyomok alapján.
A közvélemény-kutatások évtizedeken át a társadalmi hangulat mérésének egyik legfontosabb eszközének számítottak. Eredményeiket állami intézmények, kutatóközpontok, médiumok és szakértői közösségek egyaránt felhasználják a politikai preferenciák és társadalmi attitűdök értékelésére.
A digitális környezet fejlődése ugyanakkor egy új adattípust hozott létre, amely egyre nagyobb szerepet kap a marketingelemzésben, a fogyasztói magatartás kutatásában és az OSINT területén. A keresési adatok nemcsak azt mutatják meg, mit mondanak az emberek a kutatóknak, hanem azt is, milyen kérdéseket tartanak elég fontosnak ahhoz, hogy önállóan információt keressenek róluk.
A legtöbb országban a közvélemény-kutatások és a digitális viselkedési mutatók egymást kiegészítő információforrásnak számítanak. Az öncenzúra magas szintjével jellemezhető társadalmakban azonban jelentős különbség alakulhat ki a válaszadók nyilatkozatai és tényleges információs viselkedése között.
Oroszország különösen érdekes eset ebből a szempontból. Ritka lehetőséget kínál arra, hogy az hivatalos közvélemény-kutatások eredményeit több millió felhasználó digitális nyomaival vessük össze. A cél nem a felmérések eredményeinek cáfolata, hanem két eltérő adatforrás összehasonlítása: egyrészt a válaszadók nyilatkozatai, másrészt az online keresési viselkedés alapján kirajzolódó mintázatok vizsgálata.
Ha emberek milliói rendszeresen keresnek információt háborúkról, veszteségekről, választásokról, politikusokról vagy a fegyveres konfliktusok lehetséges lezárásáról, ezek a keresések többé nem pusztán statisztikai adatok. A társadalmi érdeklődés digitális lenyomatává válnak.
Míg a közvélemény-kutatások előre megfogalmazott kérdésekre adott válaszokat rögzítenek, a keresési adatok azt mutatják meg, milyen témák foglalkoztatják annyira az embereket, hogy saját kezdeményezésre keressenek róluk információt.
Éppen ezért a keresési viselkedés elemzése fontos kiegészítője lehet a hagyományos társadalomkutatásnak, és olyan társadalmi attitűdökre, várakozásokra és információs igényekre is rávilágíthat, amelyek a klasszikus felmérésekben rejtve maradnak.
A keresési adatok mint a társadalmi hangulat új információforrásai
A 20. század nagy részében és a 21. század első évtizedeiben a közvélemény-kutatások számítottak a társadalmi hangulat mérésének egyik legfontosabb eszközének. Bár a módszertan, a mintanagyság vagy az adatfelvétel módja országonként és kutatásonként eltérhetett, az alapelv változatlan maradt: a kutató kérdez, a válaszadó pedig felel.
A digitális környezet fejlődése ugyanakkor olyan adattömeget hozott létre, amely néhány évtizeddel ezelőtt még nem létezett. Nap mint nap emberek milliói fordulnak a keresőmotorokhoz olyan kérdésekkel, amelyeket személyesen fontosnak tartanak. Ezek a keresések nem kérdőívekre adott válaszok, nem interjúhelyzetben születnek, és nem nyilvános véleménynyilvánítások. A felhasználók saját kezdeményezéséből fakadnak, és közvetlenül tükrözik információs igényeiket.
Ez jelenti a legfontosabb különbséget a keresési adatok és a hagyományos társadalomkutatás között. A közvélemény-kutatás egy előre megfogalmazott kérdésre adott választ rögzíti. A keresőmotor ezzel szemben azt a kérdést rögzíti, amelyet az egyén maga döntött el feltenni.
Amennyiben emberek milliói rendszeresen keresnek információt háborúkról, veszteségekről, választásokról, politikusokról vagy a fegyveres konfliktusok lehetséges lezárásáról, ezek a keresések többé nem csupán statisztikai adatok. A társadalmi érdeklődés digitális lenyomataivá válnak.
A keresési adatok nemcsak azt mutatják meg, hogyan reagálnak az emberek az eseményekre, hanem a társadalmi figyelem szerkezetét is feltárják: mely témákat tartanak elég fontosnak ahhoz, hogy önállóan információt keressenek róluk.
Éppen ezért a keresési viselkedés elemzése értékes kiegészítője lehet a hagyományos társadalomkutatásnak, és olyan társadalmi attitűdökre, várakozásokra és információs igényekre is rávilágíthat, amelyek a klasszikus közvélemény-kutatásokból nem mindig olvashatók ki.
Google és Yandex: két digitális ökoszisztéma az OSINT szemszögéből
Az orosz internet sajátos környezetet kínál az ilyen típusú elemzések számára. Bár az elmúlt években Moszkva a digitális szuverenitás erősítését hirdette meg, korlátozta több külföldi platform működését, és fokozatosan növelte az információs tér feletti ellenőrzést, a keresőpiac továbbra is két meghatározó szereplő között oszlik meg.
A StatCounter Global Stats adatai szerint (Search Engine Market Share – Russian Federation) 2025-ben a Yandex részesedése az orosz keresőpiacon megközelítette a 61–63 százalékot, míg a Google részesedése 35–37 százalék körül alakult. 2026-ra a Yandex pozíciója tovább erősödött: piaci részesedése 72–73 százalékra emelkedett, miközben a Google továbbra is a piac mintegy 25–27 százalékát érte el.
Abszolút számokban kifejezve ez továbbra is több tízmillió felhasználót jelent mindkét platform esetében. OSINT-szempontból ez különösen értékes helyzetet teremt, mivel lehetővé teszi két részben eltérő digitális környezet információs mintázatainak összehasonlítását.
Annak ellenére, hogy az elmúlt években számos korlátozás érte a külföldi digitális szolgáltatásokat, és az állam fokozatosan erősítette ellenőrzését az információs tér felett, a Google továbbra is jelentős felhasználói bázissal rendelkezik Oroszországban. Egy ilyen méretű alternatív keresői közösség fennmaradása önmagában is figyelemre méltó jelenség.
Amennyiben az orosz felhasználók információs igényeit teljes mértékben kielégítenék a hazai digitális platformok, az alternatív keresőmotorok szerepe várhatóan fokozatosan csökkenne. A rendelkezésre álló adatok azonban más képet mutatnak.
Az orosz internetezők jelentős része továbbra is használja a Google szolgáltatásait a Yandex mellett, annak ellenére, hogy évek óta korlátozott az egyes külföldi platformokhoz és információforrásokhoz való hozzáférés.
Ez önmagában nem szolgáltat bizonyítékot a felhasználók politikai nézeteire. Ugyanakkor közvetett jelzésként értelmezhető arra vonatkozóan, hogy továbbra is létezik társadalmi igény az alternatív információforrások és az eltérő információs logikák iránt.
A lényeg nem a két keresőmotor közötti piaci versenyben rejlik. Sokkal fontosabb, hogy két egymástól független felhasználói adatállomány áll rendelkezésre. A Google és a Yandex két különálló digitális környezetet alkot, amelyekben nap mint nap keletkeznek és rögzülnek a társadalmi érdeklődés digitális lenyomatai.
Ha az elemzés kizárólag egyetlen keresőmotor adataira épül, szükségszerűen annak felhasználói körét tükrözi. A két platform együttes vizsgálata ugyanakkor átfogóbb képet adhat a társadalmi érdeklődés szerkezetéről, és olyan tendenciák feltárását is lehetővé teszi, amelyek egyetlen adatforrás elemzése során rejtve maradhatnának.
Ezért a tanulmány egyaránt támaszkodik a Google Trends és a Yandex Wordstat adataira. A két keresési ökoszisztéma együttes használata lehetővé teszi, hogy ne csupán információkereső eszközökként tekintsünk rájuk, hanem önálló digitális környezetekként is, amelyek értékes forrásai lehetnek az OSINT-alapú társadalmi elemzéseknek.
Google Trends és Yandex Wordstat: a marketingeszközöktől az OSINT-elemzésig
A Google Trends és a Yandex Wordstat eredetileg marketingelemzési célokra jött létre. Elsődleges feladatuk a fogyasztói érdeklődés vizsgálata, a kereslet változásainak nyomon követése, a piaci szezonális mintázatok feltárása és a felhasználói viselkedés előrejelzése volt.
Mindkét rendszer ugyanarra az alapelvre épül: a tömeges keresések jól tükrözik, hogy a felhasználókat milyen témák foglalkoztatják. Amikor emberek milliói kezdenek információt keresni ugyanarról a jelenségről, az érdeklődés változása gyakran hamarabb érzékelhető, mint ahogy az megjelenne a hivatalos statisztikákban vagy a közvélemény-kutatások eredményeiben.
Ez a logika azonban nem korlátozódik a gazdasági és kereskedelmi szférára. Ha a keresési adatok alkalmasak a fogyasztói viselkedés változásainak feltárására, ugyanilyen módon használhatók társadalmi, politikai és kulturális folyamatok vizsgálatára is.
A háborúkkal, választásokkal, politikusokkal, tiltakozásokkal vagy nemzetközi eseményekkel kapcsolatos keresések ugyanolyan digitális nyomot hagynak maguk után, mint a termékekkel, szolgáltatásokkal vagy gazdasági kérdésekkel kapcsolatos lekérdezések.
Ezért a Google Trends és a Yandex Wordstat nem csupán marketingeszközként értelmezhető, hanem az OSINT-elemzések értékes adatforrásaként is. Bár céljuk hasonló, a két szolgáltatás eltérő típusú információkat biztosít.
A Google Trends a keresési érdeklődés relatív változásait mutatja meg. Segítségével nyomon követhető, hogyan alakul egy adott téma népszerűsége saját korábbi csúcsértékeihez viszonyítva. Ez lehetővé teszi trendek azonosítását, témák összehasonlítását és a társadalmi figyelem változásainak vizsgálatát.
A Yandex Wordstat ezzel szemben abszolút adatokat kínál. Nem a relatív érdeklődési szintet mutatja, hanem azt, hogy egy adott időszakban hány alkalommal kerestek rá egy konkrét kifejezésre.
A tanulmányban szereplő Wordstat-adatok minden esetben az „Oroszország” regionális beállítás alapján kerültek lekérdezésre. Az ismertetett abszolút értékek ezért kizárólag az Oroszországi Föderáció területén végzett keresésekre vonatkoznak.
Ez a pontosítás azért fontos, mert a Yandex szolgáltatásait Oroszországon kívül több posztszovjet országban is használják. A regionális szűrés biztosítja, hogy az elemzés valóban az orosz felhasználói körre összpontosítson.
A két eszköz együttes alkalmazása különösen értékes. A Google Trends segít meghatározni a társadalmi figyelem változásának irányát, míg a Yandex Wordstat annak nagyságát is képes számszerűsíteni. Míg az egyik arra ad választ, hogy nő vagy csökken egy adott téma iránti érdeklődés, a másik azt mutatja meg, hány felhasználó keres ténylegesen információt róla.
Ez a megközelítés különösen hasznos olyan helyzetekben, amikor nem a deklarált vélemények, hanem a valós információs igények feltárása a cél. A keresés nem igényel nyilvános állásfoglalást, nincs kérdezőbiztos és nincs kérdőív. A felhasználók egyszerűen információt keresnek, miközben digitális nyomot hagynak érdeklődésükről.
Természetesen a keresési adatoknak is vannak korlátai. Egyetlen lekérdezés alapján nem lehet megbízhatóan meghatározni egy felhasználó politikai nézeteit, motivációit vagy egy adott eseményhez való viszonyát. Ugyanazt a kifejezést különböző emberek teljesen eltérő okokból kereshetik.
Éppen ezért a keresési adatok nem helyettesíthetik a hagyományos közvélemény-kutatásokat. Más típusú kérdések megválaszolására alkalmasak. Míg a közvélemény-kutatások azt mutatják meg, mit hajlandók az emberek elmondani a kutatóknak, addig a keresőmotorok azt tárják fel, mi foglalkoztatja őket valójában egy adott időpontban.
A keresési aktivitás elemzése mára a nemzetközi kutatási gyakorlat szerves részévé vált. Számos tudományos munka bizonyítja, hogy a keresési trendek nemcsak a társadalmi érdeklődés vizsgálatára alkalmasak, hanem a kollektív politikai viselkedés előrejelzésére is. A Google Trends adatait többek között választási folyamatok, pártpreferenciák és tiltakozó mozgalmak kutatásában alkalmazták.
A deklarált válaszok és a digitális nyomok együttes elemzése átfogóbb képet adhat a társadalmi folyamatokról. A következő fejezetekben a közvélemény-kutatások eredményeit a Google Trends és a Yandex Wordstat adataival vetjük össze az orosz információs tér példáján.
„Okos Szavazás”: mi történik a társadalmi érdeklődéssel az információs korlátozások után?
Az „Okos Szavazás” (Umnoje Goloszovanyije) projekt jól szemlélteti, hogyan tükrözik a keresési adatok a társadalmi érdeklődés fennmaradását még akkor is, amikor egy témát információs korlátozások érintenek.
2021 szeptemberében a Moszkvai Választottbíróság helyt adott a Vulintertrade vállalat keresetének, amely korábban levédette az „Umnoje Goloszovanyije” megnevezést védjegyként. Ezt követően a Roszkomnadzor arra kötelezte a keresőszolgáltatókat, hogy az Oroszországi Föderáció területén távolítsák el a kapcsolódó keresőkifejezéseket és hivatkozásokat a találati listákból.
A lépés nem csupán bizonyos internetes oldalak elérésének korlátozásáról szólt. Tágabb értelemben úgy is értelmezhető, mint kísérlet arra, hogy maga az „Okos Szavazás” fogalma kiszoruljon a nyilvános információs térből. Az információs kontroll logikája alapján az ilyen intézkedéseknek idővel az érdeklődés csökkenéséhez kellett volna vezetniük.
A Yandex Wordstat adatai azonban más képet mutatnak. 2021 szeptemberében az „Umnoje Goloszovanyije” kifejezésre irányuló keresések száma történelmi csúcsot ért el: egyetlen hónap alatt 8 578 947 lekérdezést regisztráltak.
A választási kampány lezárultával az érdeklődés természetesen visszaesett. A későbbi adatok ugyanakkor egy fontos jelenségre világítanak rá: a keresési érdeklődés nem tűnt el teljesen annak ellenére sem, hogy a projekt infrastruktúrája megszűnt, a téma kikerült a hivatalos politikai napirendből, és a kapcsolódó tartalmak láthatósága jelentősen csökkent.
A következő években a felhasználók továbbra is kerestek információkat az „Okos Szavazással” kapcsolatban, jóllehet a projekt már nem működött aktív politikai eszközként. A lényeg ebben az esetben nem az abszolút keresésszám, hanem az érdeklődés fennmaradásának ténye évekkel a korlátozások bevezetése után.
A keresési adatok egy fontos összefüggésre mutatnak rá: a keresési találatok korlátozása nem jelenti automatikusan az érdeklődés megszűnését. Az információ terjesztésének adminisztratív korlátozása nem feltétlenül szünteti meg azt a társadalmi igényt, amely az adott politikai jelenség hátterében állt.
A keresési statisztikák alapján a társadalmi érdeklődés digitális nyoma akkor is fennmaradhat, amikor egy téma már eltűnt a nyilvános információs térből. A felhasználói viselkedés arra utal, hogy az információhoz való hozzáférés korlátozása és a láthatóság csökkentése nem azonos az érdeklődés csökkenésével.
Az „Okos Szavazással” kapcsolatos tartalmak gyakorlatilag eltűntek a hivatalos politikai napirendről, a keresőmotorok azonban továbbra is érzékelhető érdeklődést regisztráltak. Ez egy további következtetéshez vezet: a keresési adatok sok esetben hosszabb ideig őrzik meg a társadalmi érdeklődés nyomait, mint ameddig egy adott téma jelen van a médiában vagy a politikai diskurzusban.
A keresési érdeklődés dinamikája: Alekszej Navalnij
Az Alekszej Navalnijhoz kapcsolódó keresések a keresési adatok elemzésének egy másik fontos sajátosságát is jól szemléltetik: képesek megmutatni, hogy a társadalmi érdeklődés mennyire marad tartós egy politikai szereplő iránt még akkor is, amikor az már nem része az aktuális információs napirendnek.
A Yandex Wordstat oroszországi adatai szerint a Navalnijhoz kapcsolódó keresések alakulása éveken keresztül szoros kapcsolatot mutatott a legfontosabb politikai eseményekkel.
A történelmi csúcsot 2021 januárjában regisztrálták, Navalnij Oroszországba való visszatérését és letartóztatását követően. Ebben az időszakban a keresések száma elérte a havi 12,87 milliót.
A következő jelentős érdeklődési hullám 2024 februárjában jelent meg, amikor nyilvánosságra kerültek a Navalnij haláláról szóló hírek. Annak ellenére, hogy a téma jelenléte az hivatalos nyilvánosságban ekkorra jelentősen visszaszorult, a keresési érdeklődés ismét rendkívül magas szintet ért el. A Yandex Wordstat adatai szerint 2024 februárjában több mint 1,1 millió keresést regisztráltak.
Ebben az esetben azonban nem maga a csúcsérték a legfontosabb, hanem az azt követő folyamat. Már 2024 márciusában 275,6 ezerre csökkent a keresések száma, áprilisban pedig 39,1 ezerre. Az érdeklődés azonban nem tűnt el teljesen.
A következő hónapok során a keresőmotor továbbra is havi több tízezer lekérdezést regisztrált. 2024 júniusában 28,5 ezer, októberben 25,9 ezer, 2025 januárjában pedig 32,3 ezer keresést mértek.
2025 februárjában újabb növekedés következett be, amikor a keresések száma elérte az 52,4 ezret. Ezt követően az értékek ismét néhány tízezres havi szinten stabilizálódtak. Még 2025 májusában is 18,6 ezer keresést regisztráltak. Mindez arra utal, hogy a Navalnijjal kapcsolatos keresési aktivitás több mint egy évvel a politikus halála után is fennmaradt. Ez nem csupán egy kiemelt eseményre adott rövid távú reakciót jelez, hanem a személye iránti tartós érdeklődést is.
OSINT-szempontból ez különösen fontos megfigyelés. A keresési adatok nemcsak azt mutatják meg, hogyan reagál a közönség egy adott eseményre, hanem azt is lehetővé teszik, hogy mérjük a társadalmi figyelem időtartamát olyan témák és szereplők esetében, amelyek korlátozott mértékben jelennek meg a hivatalos információs térben.
Ebben az értelemben a keresési adatok nemcsak az érdeklődés megjelenésének pillanatát rögzítik, hanem annak fennmaradását is. Ez teszi őket a társadalmi hangulat vizsgálatának hagyományos módszereit hatékonyan kiegészítő információforrássá.
Közvélemény-kutatások és keresési adatok: a társadalmi hangulat két képe
A közvélemény-kutatások eredményei és a felhasználók keresési viselkedése közötti különbségek egyik legérdekesebb példája a harcok befejezésével kapcsolatos keresések alakulása.
Az elmúlt években az orosz közvélemény-kutató intézetek rendszeresen olyan adatokat publikáltak, amelyek magas támogatottságot mutattak a katonai műveletek folytatása iránt. A Levada Központ felmérései szerint ez a támogatottság hosszú időn keresztül stabilan magas maradt, és gyakran meghaladta a válaszadók kétharmadát.
A „Konfliktus Ukrajnával: a 2023. októberi értékelések” című kutatás szerint, amelyet 2023. október 31-én tettek közzé, a válaszadók 76 százaléka támogatta az orosz fegyveres erők tevékenységét. Ugyanebben a hónapban a Yandex 81 031 keresést regisztrált a „mikor ér véget a különleges katonai művelet” kifejezésre.
A „Konfliktus Ukrajnával: a 2024. februári értékelések” című kutatásban ez az arány 77 százalék volt. Eközben 2024 februárjában a keresések száma elérte a havi 99 650-et.
A „Konfliktus Ukrajnával 2025 áprilisában: figyelem, támogatás és a tárgyalások megítélése” című kutatás szerint, amelyet 2025. május 19-én publikáltak, a válaszadók 76 százaléka támogatta az orosz fegyveres erők tevékenységét. Ugyanebben az időszakban a Yandex 163 362 keresést regisztrált 2025 áprilisában, illetve 180 612-t 2025 májusában ugyanarra a keresőkifejezésre.
A vizsgált időszak egészében a közvélemény-kutatások stabilan magas támogatottságot mutattak. Ezzel párhuzamosan a keresési adatok folyamatos növekedést jeleztek azoknak a felhasználóknak a számában, akik választ kerestek arra a kérdésre, hogy mikor érnek véget a harcok.
Ez az összevetés önmagában nem teszi lehetővé a különbségek okainak egyértelmű meghatározását. Arra azonban rámutat, hogy a közvélemény-kutatások és a keresési adatok a társadalmi hangulat eltérő dimenzióit tükrözik, ezért egymást kiegészítő információforrásként kezelhetők.
A jelenség méretének megértéséhez érdemes a konfliktus teljes időszakára vonatkozó keresési trendet megvizsgálni. Míg 2022 februárjában mindössze 139 alkalommal kerestek rá erre a kifejezésre, addig 2023 februárjában már 25 718 keresést regisztráltak. 2024 februárjában a szám 99 650-re, 2025 februárjában 188 121-re, 2026 februárjában pedig 299 437-re emelkedett.
A növekedés nem csupán egyes hónapokban volt megfigyelhető, hanem a teljes vizsgált időszakban. Míg 2023 októberében 81 031 keresést mértek, addig 2025 októberére ez a szám 359 055-re nőtt. Az adatbázis utolsó elérhető értéke – 2026 márciusa – 332 299 keresés volt.
Összességében négy év alatt több mint kétezerszeresére nőtt azoknak a felhasználóknak a száma, akik választ kerestek arra a kérdésre, mikor ér véget a konfliktus. A rövid távú, egy-egy politikai eseményhez kapcsolódó kiugrásokkal szemben itt egy hosszú távon fennmaradó trend figyelhető meg.
Ez a tendencia a keresési viselkedés egyik legfontosabb változását mutatja meg. Ahogy a harcok elhúzódtak, egyre több felhasználó próbált választ találni arra, mikor következhet be a konfliktus lezárása.
A jövő keresése: elnökválasztás és a háború befejezése
A keresések egy másik fontos csoportját azok a lekérdezések alkotják, amelyek az ország politikai jövőjére vonatkoznak. A jelenlegi eseményekkel kapcsolatos keresésekkel szemben ezek lehetőséget adnak arra, hogy megvizsgáljuk, mennyire érdeklik a felhasználókat a jövő lehetséges forgatókönyvei.
Külön figyelmet érdemel a „mikor lesz az elnökválasztás?” keresőkifejezés. Első pillantásra ez pusztán információs jellegű kérdésnek tűnhet. A keresések dinamikája azonban több érdekes megfigyelésre ad lehetőséget.
A konkrét eseményekre adott reakcióként megjelenő híralapú keresésekkel ellentétben az elnökválasztásokkal kapcsolatos lekérdezések a jövőre vonatkozó várakozásokat tükrözik. A felhasználó nem arra kíváncsi, ami már megtörtént, hanem arra, ami a következő években bekövetkezhet.
A Yandex Wordstat adatai szerint az elnökválasztások iránti érdeklődés a választási ciklus lezárulása után sem tűnik el. A 2024 márciusában megtartott elnökválasztást követően logikus lenne az érdeklődés több évre szóló visszaesésére számítani, a keresési statisztikák azonban más képet mutatnak.
2025 márciusában a felhasználók 28,8 ezer alkalommal kerestek rá arra, hogy „mikor lesz az elnökválasztás”. 2025 októberére a keresések száma 82,9 ezerre emelkedett, novemberben meghaladta a 101 ezret, 2026 januárjában pedig elérte a 139,5 ezret.
A legjelentősebb változások 2026 elején következtek be. Míg 2026 februárjában 139,5 ezer keresést regisztráltak, addig márciusban ez a szám 177,4 ezerre, áprilisban pedig 228,8 ezerre nőtt.
Mindössze két hónap alatt a keresések száma több mint 64 százalékkal emelkedett. A növekedés fokozatos volt: február és március között 27 százalékos, március és április között pedig további közel 29 százalékos bővülést figyeltek meg.
Hasonló tendencia jelent meg a háború befejezésével kapcsolatos keresések esetében is. Ugyanebben az időszakban folyamatosan nőtt azoknak a felhasználóknak a száma, akik választ kerestek arra a kérdésre, hogy mikor érhetnek véget a harcok.
2026 januárjában a „mikor ér véget a különleges katonai művelet?” keresőkifejezést 265,9 ezer alkalommal írták be. Februárban ez a szám 299,4 ezerre nőtt, ami 12,6 százalékos emelkedést jelentett. Márciusban már 332,3 ezer keresést regisztráltak, ami újabb 11 százalékos növekedésnek felel meg.
Ezzel párhuzamosan a „mikor lesz az elnökválasztás?” keresés még erőteljesebb növekedést mutatott. 2026 februárjában 139,5 ezer, márciusban 177,4 ezer, áprilisban pedig 228,8 ezer keresést regisztráltak.
A keresési adatok természetesen nem teszik lehetővé ennek az összefüggésnek a közvetlen bizonyítását. Ugyanakkor alapot adnak egy kutatási hipotézis megfogalmazására: a felhasználók egy része a jövőbeli elnökválasztást fokozatosan olyan politikai mérföldkőként kezdheti értelmezni, amely összefüggésbe hozható a jelenlegi konfliktus lezárásával.
Ebben az értelmezésben a „mikor ér véget a különleges katonai művelet?” és a „mikor lesz az elnökválasztás?” keresések ugyanannak a tágabb jelenségnek különböző megnyilvánulásai lehetnek: a jövő iránti érdeklődésé.
Másképpen fogalmazva, a felhasználók nem csupán konkrét eseményekről keresnek információt, hanem megpróbálják önállóan értelmezni a lehetséges politikai fejlemények sorrendjét és irányát is.
Természetesen ez az értelmezés további vizsgálatot igényel, és nem tekinthető bizonyított ténynek. A hosszú távú trendek egybeesése ugyanakkor megalapozhatja a további elemzéseket.
A háború befejezésével kapcsolatos keresésekkel együtt ezek az adatok a keresési viselkedés egy újabb fontos sajátosságára világítanak rá. A felhasználók jelentős része nem a múlt értelmezésére, hanem a jövővel kapcsolatos információk megszerzésére használja a keresőmotorokat. A keresési statisztikák ezért nemcsak az aktuális eseményekhez való viszonyt, hanem a jövővel kapcsolatos várakozásokat is képesek tükrözni.
Miért mutatnak eltérő eredményeket a keresési adatok és a közvélemény-kutatások?
A közvélemény-kutatások eredményei és a keresési adatok közötti különbségek egyik lehetséges magyarázata az információgyűjtés eltérő mechanizmusaiban rejlik.
A közvélemény-kutatások során a válaszadók előre megfogalmazott kérdésekre reagálnak. A válaszokat számos tényező befolyásolhatja: a kutatásban való részvételi hajlandóság, a kérdező iránti bizalom mértéke, az anonimitás érzékelése, valamint az a törekvés, hogy a válaszadó társadalmilag elfogadhatónak vagy biztonságosnak tartott válaszokat adjon. A társadalomtudományi szakirodalom ezt a jelenséget a társadalmi kívánatosság torzításának (social desirability bias) nevezi.
A keresőmotorok működése ezzel szemben eltérő. A felhasználó saját maga fogalmazza meg a keresést, és ezt rendszerint kérdező vagy külső megfigyelő jelenléte nélkül teszi.
Ennek következtében a keresési statisztikák nemcsak a deklarált vélemények vizsgálatát teszik lehetővé, hanem azoknak a kérdéseknek a megfigyelését is, amelyekre az internetfelhasználók önállóan keresnek választ. Míg a közvélemény-kutatások előre meghatározott kérdésekre adott válaszokat rögzítenek, addig a keresési adatok betekintést nyújtanak abba a folyamatba, amely során az emberek önállóan próbálják értelmezni az eseményeket, felmérni a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket, valamint megérteni a helyzet lehetséges kimeneteleit.
Éppen ezért információs korlátozások mellett a keresési adatok képesek olyan társadalmi hangulatokat és várakozásokat is feltárni, amelyek a hagyományos közvélemény-kutatási módszerekkel csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érzékelhetők.